vektor-által-terjesztett-betegségek

Vektorok által terjesztett betegségek – II. rész

EGÉSZSÉG ÉS MEGELŐZÉS

2021/12/02

Becsült olvasási idő: 7 minutes


A vektorok és az általuk terjesztett betegségek 

A bolhák, kullancsok és szúnyogok nem csupán kellemetlenséget okozhatnak. Ezek a kártevők ugyanis számos potenciálisan súlyos betegség fő hordozói is lehetnek, amelyek mind az embert, mind szeretett kutyáinkat megbetegíthetik. A “vektorok által terjesztett betegségek” elnevezés arra utal, hogy a kórokozó organizmusokat ezek a bosszantó kis kártevők terjesztik egyik gazdaállatról a másikra, vagyis hordozóként szolgálnak. Minden alkalommal, amikor megcsípnek egy gazdaállatot és táplálkoznak belőle, például egy kutyát vagy akár egy embert, potenciálisan betegséget terjesztenek. 

Ahogy egyre körültekintőbben véded bundás barátodat ezektől a parazitáktól, csökkented az egyes vektorok által hordozott betegségek kockázatát is.


Szúnyogok

A nőstény szúnyogok csípnek és vért szívnak. A vérben lévő fehérjére van szükségük a peték fejlődéséhez. Amikor egy szúnyog megcsíp, nemcsak vért szív, hanem nyálat is kibocsát, mely vérbe kerül. Ha a szúnyog fertőzött állatból vagy emberből táplálkozik, akkor a fertőzést továbbadhatja más élőlényeknek, mivel a szúnyogok többször, több forrásból táplálkoznak.   

A szúnyogpopuláció növekedése fokozta a szúnyogok által terjesztett betegségek terjedését. Ezek a betegségek ma már az egész világon előfordulnak, nem csak az egykor szúnyogok miatt fokozottan veszélyesnek tartott területeken, mint például a szubtrópusi és trópusi régiókban.  


Szívférgesség (Dirofilariasis) 

A szívférgesség egy potenciálisan halálos betegség, amely akkor kezdődik, amikor egy parazita lárvákkal fertőzött szúnyog megcsípi a kutyát. A fiatal paraziták a szúnyogcsípéssel jutnak be a kutyába, és megkezdődik a fertőzés körforgása. A kutyában a féreglárvák kifejlett férgekké érnek a szívben és a közeli erekben, ami szív- és tüdőelégtelenséghez vezethet. Az érett szívférgek szaporodnak, és a féreg új fertőző stádiumai, az úgynevezett mikrofiláriák a véráramba kerülnek, készen arra, hogy megfertőzzenek egy másik szúnyogot. Ez a fertőzés terjed szúnyogról emberre, szerencsére emberben nagyon ritkán tud a mikrofilária kifejlett féreggé alakulni 


Dirofilaria repens 

A szúnyogok által terjesztett élősködő féreg, a D. repens a kutyák bőr alatti szövetében él. A legtöbb fertőzés a kutyáknál tünetmentes, bár a kutyus bőrirritációt és duzzanatot, valamint kötőhártya-gyulladást tapasztalhat. 

Az emberek is fogékonyak a D. repensre a szúnyogcsípésen keresztül, azonban a legtöbb fertőző lárva, amely az emberbe kerül, feltehetően elpusztul, mielőtt elérné az érettséget. Az embernél a tünetek többnyire helyi duzzanatok formájában jelentkeznek. 

mi-a-vektor-betegség

Kullancsok

A kullancsok pete formájában kezdik életüket, majd három életszakaszon mennek keresztül, és a túléléshez minden szakaszban vérrel kell táplálkozniuk. A legtöbb kullancs mindenféle emlősállaton (némelyik még madarakon, hüllőkön és kétéltűeken is!) képes táplálkozni, és sok kullancsnak minden életszakaszában új gazdatestet kell találnia. 

A szúnyogokhoz hasonlóan a kullancs nyála is bejut a gazdaszervezetbe ott, ahol a kullancs táplálkozik. Ily módon a kullancs a betegséget egyrészt elfogyasztja, másrészt potenciálisan átviheti más gazdaszervezetekbe. 

Amikor a kullancs táplálkozik, több napig is megkapaszkodhat, miközben vért fogyaszt. A kullancs nem adja át azonnal a betegséget, amikor megkapaszkodik, ehhez időre van szükség, bár az idő mértéke a különböző kórokozók esetében eltérő lehet. Ez egy fontos tényező, mivel a kutyákon táplálkozó kullancsokat elpusztító kezeléseknek elég gyorsan kell hatniuk ahhoz, hogy megakadályozzák a betegség átterjedését a kutyára. 

A kullancsfajok között nagymértékű populációnövekedés és mozgás tapasztalható. Például a barna kutyakullancs élőhelye korábban főként a melegebb mediterrán területekre korlátozódott, de az elmúlt néhány évben Északra, Európába vándorolt. Ez a kullancs képes megtelepedni az épületek belsejében, és a téli időjárástól védve túlélni a hidegebb hónapokat. 

Egy másik friss példa az ázsiai hosszúszarvú kullancs felfedezése az Egyesült Államokban 2017-ben. Ez a kullancs azelőtt Kelet-Ázsiában volt megtalálható, ahol jelentős kártevője a haszonállatoknak. Nemrégiben New Jerseyben találták meg egy olyan juhon, amely nem hagyta el az országot. Ezt gyors földrajzi terjeszkedés követte, és több mint tíz különböző államban mutatták ki állatokon. A kullancs terjedését segíti, hogy képes az ivartalan szaporodás egy ritka formája, a partenogenezis útján szaporodni, melynek során a nőstény kullancs hím kullancs nélkül is képes utódokat létrehozni. Az ázsiai hosszúszarvú kullancs a kutyákat is megfertőzi, és a babézia vektora, bár szerencsére úgy tűnik, hogy a Lyme-kórt nem képes átvinni. 

Az ázsiai hosszúszarvú kullancs utazás során észrevétlenül kerülhetett az Egyesült Államokba, miközben a kutyák külső hallójáratában táplálkozott. Különleges szaporodási képessége révén elég volt egyetlen nőstény kullancsnak bejutnia az országba, hogy új populáció alakuljon ki. 


Lyme-kór 

A borreliózisnak is nevezett Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza. Jelenleg ez a leggyakoribb kullancs által terjesztett embert érintő betegség, amelyet az Ixodes kullancs közvetít. A kutyák is megfertőződhetnek, és klinikai betegség alakulhat ki náluk. A Lyme-kór diagnózisa kutyák esetében ugyanolyan kihívást jelent, mint az embereknél, és a kutyák borreliózisát az Egyesült Államokban szélesebb körben ismerik fel, mint Európában. 

kutya-betegség

Rickettsiosis 

A kullancscsípés potenciálisan kiteszi a kutyát és az embert is a Rickettsiák nevű csoportba tartozó mikroorganizmusok széles skálájának. Ezek közé tartoznak a különféle betegségeket okozó organizmusok: 

  • Ehrlichiosis 
  • Anaplasmosis 
  • Sziklás-hegységi foltos láz – és egyéb beteségek 

Lepkeszúnyogok 

A lepkeszúnyogok apró szúnyogok, amelyek sötét, nedves helyeken szaporodnak, ahol sok szerves anyag áll rendelkezésre, amely a lárvák táplálékul szolgál. A nőstény lepkeszúnyognak vérre van szüksége ahhoz, hogy petéket termelhessen. 


Leishmaniosis 

A leishmaniosis parazitás betegség, amely a trópusok, szubtrópusok és Dél-Európa egyes részein fordul elő. Egyes földrajzi régiókban a kutyák kritikus és gyakori, vektorok által terjesztett betegsége, amelyet több, a Leishmania nemzetségbe tartozó protozoon okoz. Köztigazdája a különféle lepkeszúnyog (Phlebotomus) fajok. 

  • Jelen van a földközi-tengeri térségben, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában, Dél- és Közép-Amerikában. 
  • Az embert is megfertőzi. 
  • A kutyák betegség elleni védelmére és a kezelés szükségességének csökkentésére védőoltások állnak rendelkezésre. 

A leishmaniosis elsősorban a kutyák mozgása miatt kerül új területekre. Például a közismerten fertőzött területekre utazó vagy onnan Németországba költöztetett kutyák 12 százaléka pozitív volt Leishmania fertőzésre. Az Egyesült Királyságban az importált kutyák közel 15 százalékánál volt pozitív a Leishmania-teszt. 

A fertőzött kutyák növelhetik a leishmaniosis kockázatát az ember számára, de ez a betegség nem közvetlenül terjed a kutyáról az emberre. Ehelyett a fertőzött kutyák még több lepkeszúnyogot fertőznek meg, melyek aztán megcsípik az embert, és tovább terjesztik a betegséget. Sajnos ez az információ néhány országban a kutyapopuláció csökkentését eredményezte a kormány politikájának részeként, hogy az emberekre jelentett kockázatot csökkentsék. Az egészséges vagy beteg kutyák kiirtása nem tekinthető hatékony intézkedésnek a fertőzés megfékezésére. Sokkal hatékonyabbak az egyéb megelőző intézkedések, különösen a kutyák oltásával kombinált, a kutyákon táplálkozó lepkeszúnyogokat elriasztó, hosszú hatású kezelések alkalmazása. 


Vektorok által terjesztett betegségek szűrése 

Az Egyesült Államokban gyakoribb a vektorok által terjesztett betegségek szűrése az állatorvosi klinikákon, mint Európában. Még sok mindent meg kell tanulnunk arról, hogy a fertőzést követően milyen hamar lesz pozitív a kutya tesztje; milyen típusú klinikai tünetek jelentkeznek egy fertőzött kutyánál; mikor kell klinikai tünetekre számítani; és hogy egyes kutyák miért nem mutatják a fertőzés jeleit. Ezenkívül egyes kutyák a fertőzés után még évekig pozitívak maradhatnak, ez például az ehrlichiosis esetében tapasztalható, és ez megnehezítheti a pozitív teszt értelmezését, miszerint egy közelmúltbeli változásról vagy egy korábban bekövetkezett fertőzésről van-e szó. 

Kisállat-tulajdonosként a legjobb védekezés, ha következetesen alkalmazod a megelőző kezeléseket, és rendszeresen felkeresed az állatorvosodat. Ha pedig bármilyen változást észlelsz kutyád egészségi állapotában, mindenképpen jelezd állatorvosodnak. 

AJÁNLOTT

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK