Cushing-szindróma (Hiperadrenokorticizmus)

Cushing-szindróma esetén mellékvesekéreg megnövekedett mennyiségű glükokortikoid hormont termel tartósan. A mellékvese páros szerv, a vesék mellett található, olyan anyagokat termel, melyek létfontosságúak a szervezet irányításában és az életfunkciók fenntartásában. A mellékvesekéreg túlműködésének következményeképpen a szervezet szénhidrát- és zsír-anyagforgalmában lépnek fel zavarok.

A Cushing-szindróma kutyák egyik leggyakoribb endokrin betegsége, 8-12 éves kistestű állatokban mutatkozik leginkább. Tacskókban, törpeuszkárokban, boxerekben és ezek keverékeiben nagyobb számban figyelték meg.

A betegségnek három formája ismert:

  1. Agyalapi mirigy működészavarára visszavezethető centrális forma
  2. Mellékvesekéreg daganatos elváltozásából származó perferiás forma
  3. Más betegség miatt tartósan nagy dózisban szedett szteroidterápia miatt kialakult ún. iatrogén forma

A betegség tünetei mindhárom forma esetén közel azonosak. Leggyakoribb jellemző, hogy az állatok sokat isznak és vizelnek, gyakran bepisilnek, rendellenes étvágyuk van, sokszor elcsenik a maradékokat, bágyadtak, levertek, a hasuk kitelt és lóg, izomgyengeség, izomsorvadás, kanokban heresorvadás lép fel, szukáknál nemi ciklus működésében támadhatnak zavarok, pérájuk megduzzad. Jellegzetes a szőrhullás, mely annyira feltűnővé válik, hogy a gazdi állatorvoshoz fordul. Szövődményként felléphet még szaruhártyafekély, húgyúti fertőzések, húgykövesség, cukorbetegség.

A diagnózis felállítása az állatorvos számára komoly kihívás a szükséges kiegészítő vizsgálatok tekintetében hosszadalmas és a gazdi számára költséges feladat. A kezelés megválasztása függ a betegség típusától és folyamatos kontrollt igényel.