Addison-kórról akkor beszélünk, ha a mellékvese csökkent mennyiségű kortikoszteroid hormont termel.
Az allergia a szervezet antigén (allergén) ellenanyag reakcióján alapuló túlérzékenység, amely az allergénnel való többszöri kapcsolatba kerülés következménye.
Az álvemhesség akkor alakul ki, ha a kutyáknál a szaporodási folyamatok idegi és hormonális szabályozása zavart szenved.
A betegség kórokozója az Anaplasma phagocytophilum, egy baktérium, mely kullancscsípést követően jut a kutyák vérébe. Az anaplazmózis a fehérvérsejtek károsodásával és elpusztulásával járó betegség.
A babéziózis kutyák életveszélyes megbetegedése, amelynél a kutya vörösvértestjeit egysejtű élősködők támadják meg, majd elpusztítják azokat, hasonlóan az embernél fellépő maláriához.
Léteznek olyan élősködők, amelyek a kutya és a macska belső szerveiben, szöveteiben élnek (endoparaziták). Kutyákban elsősorban az ún. fonálférgesség és galandférgesség okozhat megbetegedést.
A bolhafertőzöttség rendkívül kellemetlen kedvenceink számára és a legtöbb kutyatartó számára ellenszenves egy fertőzött állat látványa.
A betegséget egy 5-15 cm hosszú, vékony fonálféregfaj (Dirofilaria repens) okozza, mely kutyán és macskán kívül rókában és farkasban is előfordul. Eredetileg Dél-Európa és Dél-Ázsia területein terjedt, majd a folyamatos felmelegedéseknek köszönhetően az
A betegség világszerte előfordul, amelyet Európában a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okoz.
Manapság egyre több kutyánál a váladék besűrűsödésével a tartalom hiányos ürülésének következtében gyulladás alakulhat ki, mely komoly problémák forrása lehet.
A cukorbetegség a kutyák és a macskák viszonylag gyakori endokrin rendellenessége, amely abszolút vagy relatív inzulinhiányt eredményez.
Cushing-szindróma esetén mellékvesekéreg megnövekedett mennyiségű glükokortikoid hormont termel tartósan.
A betegség kórokozója az Ehrlichia canis nevű Rickettsiákhoz tartozó parányi lény, amely a kutya szervezetébe kerülve annak fehérvérsejtjeit támadja meg. A kórokozó terjesztésében a barna kutyakullancs (Rhipicephalus sanguineus) játszik szerepet.
Különösen az idősebb, kistestű, többször ellett kutyákban alakulhat ki, a vérkalcium szintjének jelentős csökkenésével jár.
Epilepszia alatt ismétlődő, jellegzetes görcsrohamokkal járó megbetegedést értünk.
A fertőző májgyulladás vírusa a kutya máját, veséit, szemeit és tüdejét támadja meg és gyors elhullást okozhat.
A fogkövesség a kor előrehaladtával egyre gyakrabban kialakuló probléma kutyáknál. Kistestű egyedekben és egyes fajtáknál, már fiatalabb korban is jelentkező elváltozás.
Kutyában a gyomor bántalmazottságára utaló tünetek gyakoriak, sokszor más betegség részeként figyelhetők meg. A bélbetegségek egyik gyakori velejárója és egyben jelző tünete a hasmenés, mely sokszor hányással párosul.
A betegség világszerte előfordul, kórokozója a Haemobartonella canis.
Hasnyálmirigy megbetegedése esetén heveny-, idült- kórformákról és a szerv daganatos elváltozásairól beszélhetünk.
A hepatozoonosis (hepato=máj) olyan megbetegedés, ami a különböző belső szerveket támadja meg. A fertőzöttség gyakran tünetmentes.
A hypothyreosis az egyik leggyakrabban előforduló endokrinológiai zavar kutyákban.
Hőguta akkor alakul ki az állatban, ha a hőszabályozás csődöt mond, a test belső hőmérsékletének szabályozása zavart szenved és az állat testhőmérséklete egészen 43°C-ig emelkedik.
Kutyák esetében a húgyúti betegségek leggyakoribb formái a húgyhólyag gyulladás, a húgykövesség és a vizeletürítési zavarok.
A betegség kölyökkutyákban, kistestű kutyákban és vadászkutyákban alakulhat ki, de okozhatja inzulintúladagolás is.
A kennel köhögés a kutyák légzőszervrendszerének rendkívül ragályos betegsége. Általában csoportosan tartott kutyák felső légúti bántalma.
E betegség kórokozója elsősorban az embert, ritkábban a kutyát és más háziállatot, valamint számos vadon élő állatfajt fertőz meg.
Légzőszervek esetében a felső és alsó légutakat különítjük el. A felső légutak betegségeihez a orrtól a légút tüdőig terjedő szakasza tartozik az alsó légutak betegségei a tüdő bántalmait foglalják magukba.
A kutyákban elhullással végződő megbetegedést a Phlebotomus családba tartozó lepkeszúnyogok terjesztik.
A leptospirosist baktériumok okozzák, és fertőzött állatok vizeletével terjed.
Májbetegség esetén elsődlegesen az emésztés, a központi idegrendszer, a bőr elváltozásaival számolhatunk, melyek szerint a tünetek is változatos képet mutatnak.
Kutyákban az öregedéssel párhuzamosan csökken a vér oxigén-szintje, lelassul a szívműködés, és romlani kezdenek az agyi funkciók.
A kutyákban előforduló, többnyire súlyos, nagyon sokszor halálos betegség az egyik leggyakoribb, legveszélyesebb bélgyulladást előidéző ok.
A rühösség kutyákon több különböző rühatka kártétele következtében alakulhat ki.
A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar adatai szerint a kutyák mintegy 5%-ában lehet szívbetegséget diagnosztizálni
A szívférgességet egy fonálféregfaj (Dirofilaria immitis) okozza, melynek kifejlett példányai, a 12-30 cm hosszúságot is elérhetik. A legfontosabb természetes gazdájának a kutyát tartjuk, bár rajta kívül legalább 30 állatfajban is előfordul, valamint képe
Bár a kiterjedt vakcináció következtében jelentősége csökkent, a fertőzés és a betegség különböző formái manapság is jelen vannak
Tetvesség esetében szőr- és vérszívó tetvekről beszélhetünk, amelyek hámtörmelékkel, szövetnedvvel és vérrel táplálkoznak.
Kutyák veséje páros szerv, elsődleges feladata a vizelet képzése, felel a víz és elektrolitok (ionok) visszatartásáért a sav-bázis egyensúly fenntartásáért.
A veszettség, egyéb más állatfajok mellett, a kutyák olyan gyógyíthatatlan vírusos megbetegedése, amely az emberre is közvetlen veszélyt jelent.
A stressz bizonyos fokig normális minden kutya életében, éppen úgy, mint nálunk embereknél! Ha azonban túlzott mértékűvé válik, akkor komoly viselkedési problémákhoz vezethet.
