Az utóbbi évek vakcina-ellenes mozgalmai hatására sokunkban szülőként és állattartóként is megfogalmazódik a kérdés, hogy beoltassuk-e gyerekeinket és négylábú kedvenceinket? Ennek következtében évről-évre nő azoknak a gyerekeknek a száma, kiket nem oltatnak be veszélyes fertőző betegségek ellen (1). A gyerekek vakcinázásával kapcsolatos viták és félelmek egyre inkább terítékre kerülnek kedvenceinkkel kapcsolatban is, és az állatorvosok észrevették, hogy vannak tulajdonosok, akik azért nem oltatják be kedvenceiket, mert aggódnak a vakcinák biztonságossága miatt. A legtöbb ember valószínűleg nem ismeri fel, hogy a vakcinázás az egyik legnagyobb orvosi eredmény, aminek köszönhetően nem kell folyamatosan a betegségtől és a haláltól való félelemben élnünk. Fertőző betegségek évezredek óta veszélyeztetnek embert és állatot egyaránt. A tizennegyedik században a pestis Európa lakosságának egyharmadát ölte meg, és kevesebb, mint 100 éve a spanyolnátha 20-40 millió ember halálát okozta világszerte (többét, mint az első világháború)2. Vakcinázással sikerült felszámolni a himlőt - ami még a XX. században is halálosnak számított. Mostanra az általános vakcinázás révén közel állunk egy másik rettenetes betegség, a járványos gyermekbénulás felszámolásához is. Vakcinázással megvédhetjük állatainkat is, ezzel csökkenthetjük a gyógyszerek használatát és javul az állatjóllét gazdasági haszonállatainknál.

1931 óta október 4-én ünnepeljük az állatok világnapját. Ezen a napon a felelős állattartás és a vadon élő állatok védelme van a középpontban. Szeretett kedvenceink életünk részei, boldoggá tesznek minket, így joggal mondhatjuk, hogy a család teljes értékű tagjai, és ugyanúgy szeretjük őket, mint rokonainkat. És ahogyan megünnepeljük az ő születésnapjukat, vagy épp az anyák napját, ünnepeljük kisállatainkat is az állatok világnapján.

Az idegrendszer és betegségei mindig is nagy kihívást jelentettek az orvoslás számára. Ez érvényes négylábú barátainkra is. Az emberekkel ellentétben az állatok nem tudják leírni a tüneteiket, ezért a gondos megfigyelés nagyon fontos. Előfordulhat, hogy a neurológiai tünetek kutyáknál ijesztő formában, hirtelen jelentkeznek, ezért minden tulajdonosnak tudnia kell, mit jelenthetnek. Ráadásul előfordulhat, hogy egy neurológiai betegség tünetei először csak enyhe formában jelentkeznek, és ha ezeket a korai jeleket nem vesszük észre, mire orvoshoz kerül a kutya, már nehéz lesz rajta segíteni. Ezért minden, akár a legenyhébb tünet jelentkezésekor is konzultálni kell az állatorvossal. Az alábbi cikk erről a bonyolult témáról, a kutya neurológiáról szól.

A szúnyogszezon a klímaváltozás miatt tovább tart, mint egy évtizeddel ezelőtt. Bosszantó jellege mellett komoly fenyegetést is jelent kisállatainkra. Ezért fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a szúnyogok által terjesztett betegségekre, és beszéljünk azok megelőzéséről is. A szúnyogok világnapja, melynek dátuma augusztus 20., kiváló alkalmat biztosít arra, hogy a közvélemény előtt tudatosítsuk a téma fontosságát.

Végre itt a nyár. A nappalok hosszúak, melegek és kellemesek. Mindez arra ösztönöz bennünket, hogy kipihenjük az iskola, a munka vagy az egyetem fáradalmait, és nyaralni menjünk. Sajnos az év ezen időszaka nemcsak számunkra vonzó. Nyáron az ízeltlábúak, például a szúnyogok és a kullancsok is nagyon aktívak.

A közösségi média mindenkinek lehetőséget ad a véleménynyilvánításra. Egyfelől ez nagyszerű, hiszen első kézből kaphatunk információkat szinte mindenkitől a világon, másrészt viszont számos önjelölt szakértő írásával is találkozhatunk, akik szakértő ismeretek és háttér nélkül osztják meg véleményüket. Ez a széleskörben elterjedt probléma kisállatainkat is érinti. Számos kisállatokkal foglalkozó weboldal, blog, és online csoport létezik az interneten. És bár ezekből egyre több van, a hiteles információt közlő források száma nem növekszik arányosan, míg a tévhitek és álhírek szélsebesen terjednek a világhálón. Ezek közül soknak súlyos egészségügyi kockázata is van a kisállatokra és gazdikra nézve. Szerencsére az álhíreket fel lehet ismerni és el lehet kerülni, ha meg tudjuk találni a megbízható forrásokat. Azzal, hogy elhisszük az álhíreket, és azok szerint cselekszünk, nem csupán kedvenceiket tesszük ki veszélynek, de saját egészségünket is kockáztatjuk. Sajnos a felelősség csak a miénk, hogy megkülönböztessük a valódi tartalmakat a hamisaktól. Szeretnénk rámutatni, hogyan vértezzük fel magunkat az álhírek ellen, melyek kisállatainkról és azok egészségéről szólnak.

Augusztus 8-a a macskák világnapja, a cicák ünneplése és a rájuk való odafigyelés ideje. Ez alkalomból összegyűjtöttünk 10 tippet a gazdiknak, hogyan tegyék boldogabbá kiskedvencüket.

Mindenki tisztában van vele, hogy a máj egy nagyon fontos szerv nemcsak az emberekben, de a kutyákban is. Számos jelentős funkciót tölt be, és károsodása komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. A májbetegség tünetei nem specifikusak, és olykor könnyű elmulasztani azt a pillanatot, amikor valami baj történik a májjal.

Évről évre emelkedik a hőmérséklet, különösen a nyári időszakban. Ez mind az emberek, mind a kisállatok egészségére hatással van, hiszen a nagy forróság akár hőgutát is okozhat. Az összegyűjtött hasznos tippek és tanácsok segíthetnek, megkönnyíteni a kisállatok számára a nyári kánikulát.

A kutyára és macskára veszélyes külső élősködők közül leginkább a kullancs, a bolha és a szúnyog ismert széles körben. Azonban más rovarok is veszélyt jelentenek kedvenceinkre, például a lepkeszúnyog. Ez a vérszívó bőrbetegséget okozhat, még jelentősebb azonban a Leishmaniasis veszélye, amit a Leishmania parazita-család egyik apró tagja okoz, mely a lepkeszúnyog csípésével kerül a gazdatestbe. A krónikus betegség végzetes is lehet, valamint zoonotikus betegség, tehát emberre is veszélyes. A világ egyes területein a Leishmaniasis komoly egészségügyi probléma.