Egy az egészség

Mindannyian kapcsolódunk egymáshoz, emberi jólétünk szorosan összefonódik az állatok egészségével és környezetünkkel, amit megosztunk egymással. Számos mai egészségügyi probléma megoldásához az "Egy az egészség" megközelítésre van szükség.

kisallatorvos; poft; vedd meg a mi jovonket is; parazita; eghajlatvaltozas; kutya; macska; egy az egeszseg; msd ah

 

 

 

 

kisallatorvos; poft; vedd meg a mi jovonket is; parazita; eghajlatvaltozas; kutya; macska; egy az egeszseg; msd ah

 

A parazitákkal és zoonotikus potenciállal rendelkező kórokozókkal való együttélés az éghajlatváltozás idején olyan, mintha vékony jégen korcsolyáznánk vagy egy látszólag nyugvó vulkán tetején lazítanánk. A közép-európai kéknyelv-betegség járvány 2006-ban, a legutóbbi madárinfluenza és a sertésinfluenza járványok, vagy akár a legújabb Covid-19 járvány csak a fent felsorolt állítást igazolja. Mindannyian kapcsolatban vagyunk - háziállatok, vadállatok, kedvtelésből tartott állatok és emberek. Ahhoz, hogy megvédjük az egyiket, meg kell védenünk a többit is. A megfelelő védelem pedig mindig a formális oktatással kezdődik.

 

kisallatorvos; poft; vedd meg a mi jovonket is; parazita; eghajlatvaltozas; kutya; macska; egy az egeszseg; msd ah

 

Paraziták, vektorok által terjesztett kórokozók és zoonózisok

A paraziták az organizmusok zavarba ejtően sokszínű csoportja, amelyek szinte minden létező élőhelyet elfoglalnak. A paraziták, bár nem látják őket szívesen, elözönlik az embereket, állatokat és növényeket. Hatékony inváziós és túlélési stratégiákkal rendelkeznek. A paraziták lenyűgöző csoportja a külső paraziták vagy ektoparaziták csoportja – olyan paraziták, amelyek állatok, háziállatok és emberek testfelszínén élnek vagy táplálkoznak.


A külső paraziták olyan közvetlen károkat okoznak, mint a vérveszteség, bőrgyulladás, légynyüvesség, toxikus és allergiás reakciók és az önsebzés. Közvetett káros hatásuk azonban valószínűleg még fontosabb, hiszen számos kórokozó vektoraként lépnek fel. Ezek a kórokozók lehetnek protozoonok, baktériumok, vírusok, galandférgek vagy fonalférgek. A külső paraziták mechanikus (egyszerűen felkapják magukra a kórokozót és érintkezés útján továbbítják) vagy biológiai (amikor a kórokozónak el kell töltenie egy kis időt az ektoparazitán belül, hogy befejezze fejlődésének egy bizonyos szakaszát) vektorként szolgálhatnak.


Míg a paraziták által kiváltott közvetlen károsodás arányos a számukkal (minél több a külső parazita, annál jelentősebb és kiterjedtebb a károsodás), a közvetett károk ettől függetlenek. Ugyanis minimális számú fertőzött vektor is jelentős károkat okozhat közegészségügyi, gazdasági veszteségek és általános jóléti szempontból. Ami még veszélyesebb, sok kórokozó, amit vektorok terjesztenek, zoonotikus potenciállal rendelkezik. A zoonózis olyan betegség, amely természetes úton terjedhet állatok és emberek között. Világszinten évente körülbelül egymilliárd megbetegedés és több millió haláleset következik be zoonózisok miatt; ráadásul a jelentett új fertőző betegségek 60 százaléka zoonózis1.

 

kisallatorvos; poft; vedd meg a mi jovonket is; parazita; eghajlatvaltozas; kutya; macska; egy az egeszseg; msd ah

 

 

Együtt fejlődünk

Az első parazita élőlény több mint 500 millió évvel ezelőtt keletkezett, és az első melegvérű gerincesek körülbelül 300 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Ez 200 millió év különbség - 200 millió évnyi előny a paraziták javára.

Ezért amikor az első melegvérű, szárazföldi élőlény megszületett, sok különféle parazita kóborolt a földön, és örömmel várták az új erőforrás kiaknázásának lehetőségét. Azelőtt a paraziták egyszerűen csak szerves anyagokkal táplálkoztak, most pedig a melegvérű gazdaszervezetből táplálkoznak. Csak egy rövid evolúciós lépés előre, és a külső paraziták máris háziállatainkból táplálkoznak, és rajtuk keresztül negatív hatással vannak ránk - modern emberekre.

 

kisallatorvos; poft; vedd meg a mi jovonket is; parazita; eghajlatvaltozas; kutya; macska; egy az egeszseg; msd ah

 

Együtt élünk és fejlődünk

A késő mezolitikum és a korai neolitikum idején az ember háziasította és tenyészteni kezdte a haszonállatokat és a kedvtelésből tartott állatokat. Ennek hatására az emberi populáció tovább növekedett, ami globális szinten fokozott urbanizációhoz vezetett.


Az emberi és állati populációk növekedése a külső paraziták és a velük együtt élő kórokozók javát szolgálja. A gazdaszervezetek bősége egyre több parazitát eredményez.
Például, ha kevés a gazdaszervezet, rengeteg külső élősködő pusztul el, miközben új gazdaszervezetet keres. Most, hogy olyan sok az állat és az ember, a következő gazdaszervezet csak egy ugrásra vagy szárnycsapásra van.


A külső paraziták további két tényezőnek köszönhetik a közelmúltbeli növekedésüket. Először is, a mesterséges szelekció és tenyésztés révén az ember csökkentette az állatok ellenálló képességét bizonyos külső parazitákkal szemben. Például a vastag szőrzet megnehezített a külső paraziták számára, hogy elérjék a bőrt. A rövidebb szőrzetű egyedek és fajták előnyben részesítésével megkönnyítettük a külső parazita dolgát. Másodszor, az állatok új területekre történő betelepítésével az ember akaratlanul olyan endémiás parazitáknak tette ki őket, amelyek ellen az újonnan érkezők egyáltalán nem tudtak védekezni.


Végső soron modern otthonaink és házaink tökéletes élőhelyet biztosítanak a külső parazitáknak. A gondosan ellenőrzött körülmények (hőmérséklet, páratartalom, világítás) és a megfelelő gazdaszervezetek (háziállatok és emberek) folyamatos ellátása lehetővé teszi a külső paraziták számára, hogy ne csak boldoguljanak, hanem remekeljenek a világ olyan helyein, ahol egyébként a semmibe tűnnének.

 

kisallatorvos; poft; vedd meg a mi jovonket is; parazita; eghajlatvaltozas; kutya; macska; egy az egeszseg; msd ah

 

Együtt nézünk szembe az éghajlatváltozással

Amikor az éghajlatváltozásáról és az emelkedő hőmérsékletről beszélünk, mindig egy olyan koncepciót képzelünk el, ami a jövőben válik valósággá. Nos, a jövő elérkezett. Az éghajlatváltozás valós és bekövetkezik, amit le kell lassítanunk, és meg kell tanulnunk alkalmazkodni az általa kiváltott változásokhoz.


Da képesek vagyunk alkalmazkodni? Az evolúció évei megmutatták, hogy fajként képesek vagyunk alkalmazkodni, de az alkalmazkodás hosszú távú folyamat. Tehát a fő kérdés az: tudunk-e elég gyorsan alkalmazkodni? Nos, a mi kis élősködő ellenségünk határozottan képes.


A nőstény kullancsok a testtömegük 250-szeresének megfelelő mennyiségű vért képesek elfogyasztani. Ugyanezen cél elérése érdekében az embernek egy tonna ételt kellene megennie mindössze tíz nap alatt. Miközben ilyen sok vért szív magába, a kullancs teste 3-4 milliméterről 12-15 milliméterre nő. Az embernek ehhez 5 méteresre kellene növelnie a magasságát. Másrészt, ha az erőforrások szűkösek, a kullancsok lenyűgözően sokáig tudnak éhezni. Laboratóriumi körülmények között a táplálék nélküli hímek, nimfák és lárvák tíz évig éltek túl. A 2-3 milliméter hosszú bolhák 10-25 centiméter távolságra vagy magasságba képesek ugrani (a leghosszabb bolhaugrás rekordja 60 méter). Összehasonlításképpen ehhez egy embernek körülbelül 60 méteres távolságra és 200 méter magasságra kellene ugrania.
Az embereket kullancsokkal és bolhákkal összehasonlítani olyan, mintha az almát hasonlítanánk a narancshoz. Az volt a célunk, hogy összehasonlítsuk az alkalmazkodás és új készségek fejlesztésének képességét a túlélés érdekében. E tekintetben a külső élősködők kimondottan jól állnak.


Még az éghajlatváltozás is a túlélésüket szolgálja. Először is, a külső paraziták nagyobb valószínűséggel alkalmazkodnak az évszakváltozás által rájuk gyakorolt negatív hatásokhoz. Másodszor, az éghajlatváltozás néhány következménye, mint például a hőmérséklet emelkedése valójában pozitív hatással van rájuk. A melegebb hőmérséklet hosszabb aktivitást és bizonyos paraziták megjelenését jelenti az egyébként szokatlan helyeken. Végül, de nem utolsósorban, az éghajlatváltozás és az azt kísérő időjárási szélsőségek kihívást jelentenek alkalmazkodási mechanizmusainknak és gyengítik védekező rendszerünket, ami végül fogékonyabbá tesz bennünket a külső paraziták és a vektorok által terjesztett betegségek iránt.


Mindent egybevetve, a drámai éghajlatváltozások elmozdították a parazita és gazdaszervezet kapcsolatának természetét.

 

kisallatorvos; poft; vedd meg a mi jovonket is; parazita; eghajlatvaltozas; kutya; macska; egy az egeszseg; msd ah

 

Együtt éljük át a betegségeket

Ahogy a paraziták egyre több helyen és a vártnál hosszabb ideig zavarnak jelenlétükkel, a vektorok által terjesztett betegségek kockázata is növekszik. Az embereket és kedvenceiket állandó veszély fenyegeti.
A zoonózisos megbetegedések egyre növekvő, ám gyakran alábecsült veszélyt jelentenek az egészségre világszerte. Ma több mint 150 zoonotikus potenciállal rendelkező betegség létezik. Némelyikük újonnan alakult ki, míg mások eddig is léteztek, de egyre gyakoribbak a földrajzi terjeszkedés és az állatok élőhelyének zsugorodása (például erdőirtás), valamint a denevérekkel és más vadállatokkal való érintkezés miatt.
Másrészt vannak olyan vektorok által terjesztett betegségek, amelyek a zoonotikus potenciál hiánya ellenére is hatással vannak ránk, mivel megfertőzik imádott kedvenceinket.


Jelenleg Európában számos olyan kulcsfontosságú vektorok által terjesztett betegség létezik, amely az éghajlatváltozás és a vektorok tömeges elterjedése miatt komoly veszélyt jelent a háziállatokra.

Leishmaniasis: A leishmaniasist a Leishmania infantum protozoonok okozzák, és átviteléért a lepkeszúnyogok felelősek. A vektor széles körben elterjedt Dél-Európában. A leishmaniasis kutyákat, macskákat és embereket érint, amelyekben többszervi elégtelenséget vagy bőrelváltozásokat okoz.

Babéziózis: A babeziózist vagy piroplazmózist a Babesia családba tartozó protozoonok okozzák, melyeket bizonyos kullancsok terjesztenek. Egyes kullancsfajok, mint a Dermacentor reticulatus és a Rhipicephalus sanguineus, Nyugat-, Dél- és Közép-Európától a Balti-tengerig elterjedtek. A parazita a vörösvérsejtekben él és súlyos vérszegénységet okoz.

Dirofilariosis: A dirofilariosist a Dirofilaria immitis és a D. repens féreg okozza, amely Dél-Európa és Közép-Európa egyes részein élő szúnyogokon keresztül terjed. Kutyákat, macskákat és embereket érint. A betegség szívelégtelenséget és az erek elzáródását, vagy a D. repens esetében a bőrférgességet okozza.

Ehrlichiosis: Az Ehrlichiosist az Ehrlichia canis baktériumok okozzák, melyeket kullancsok terjesztenek. A vektor Dél-Európában fordul elő, a betegség kutyákat és macskákat érint. A betegség mindig vérszegénységgel jár.

Borreliosis: A borreliosist vagy Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi komplexbe tartozó baktériumok okozzák. A kórokozót kullancsok terjesztik. A vektor egész Európában elterjedt. A Lyme-kór ritkán okoz súlyos betegséget állatokban, emberekben azonban súlyossá válhat. Lázat, kiütéseket, izom- és ízületi problémákat, valamint neurológiai tüneteket okoz.

Bartonellosis: A szélesebb körben „macskakarmolási betegségként” ismert bartonellosist a Bartonella henselae baktérium okozza. A baktérium fő rezervoárja a házimacska és elsődleges vektora - a macskabolha. A baktérium, a rezervoár és a vektor világszerte elterjedt. A bartonellosis leginkább legyengült immunrendszerű személyekben jelentkezik lázzal, megnagyobbodott nyirokcsomókkal, valamint a szem, az íny és a szív gyulladásával. Ez a betegség egyes emberek esetében halálos kimenetelű lehet.

 

kisallatorvos; poft; vedd meg a mi jovonket is; parazita; eghajlatvaltozas; kutya; macska; egy az egeszseg; msd ah

 

Együtt harcolunk és védjük egymást

Mint már említettük, az oktatás a jól megtervezett védelmi stratégia alapköve. Az oktatás kulcsát az állatorvosok adják. Az állatorvosok biztosítják a háziállatok számára a megbízható információk legfőbb forrását világszerte.

Amit az állatorvosok tesznek nap mint nap, az nemes és csodálatos, ugyanakkor felelősségteljes és kihívást jelent. Az éghajlatváltozás, a folyamatosan változó környezeti tényezők és az egyébként endémiás vektorok szélesebb körű elterjedése idején az állatorvosok még nagyobb kihívással néznek szembe. Ők kedvenced első védelmi vonala. Ezért ma sok állatorvos egyedileg kialakított védelmi tervet készít a betegei számára. Ezeket a védelmi terveket számos tényező alapján készítik el, mint például az állat, az életmód, az évszak és a földrajzi hely. Megbízható állatorvosod útmutatása elengedhetetlen. Konzultálj vele arról, hogy mikor és hogyan kell kezelni. Rendkívül fontos, hogy ezeket a termékeket helyesen és felelősségteljesen használjuk.

Az összetett problémákhoz összetett megoldásokra van szükség. Ezért a helyes védelmi megközelítésnek multidiszciplinárisnak, multimodálisnak és holisztikusnak kell lennie. Kisállat-tulajdonosok, állatorvosok, kormányok - mindannyiunknak össze kell fognunk és együtt kell működnünk.

 

kisallatorvos; poft; vedd meg a mi jovonket is; parazita; eghajlatvaltozas; kutya; macska; egy az egeszseg; msd ah

 

Összefoglaló

Folyamatos, állandó csata folyik, melynek során a paraziták hatékonyabban aknázzák ki képességeiket, a vektorok által közvetített kórokozók találékonyabbá válnak a számukra megfelelő paraziták megtalálásában, a gazdaszervezetek pedig egyre hatékonyabban enyhítik a paraziták és a vektorok által továbbított kórokozók negatív hatásait.


A történelem arra tanít bennünket, hogy az evolúció a legjobban alkalmazkodókat támogatja. Ha ez igaz, akkor felmerül egy fontos kérdés - mi az esélyünk arra, hogy megnyerjük ezt a harcot a külső paraziták és a vektorok által terjesztett betegségek ellen? Képesek vagyunk-e együtt létezni ezekkel a teremtményekkel, miközben megvédjük önmagunkat és kedvenceinket is az általuk okozott veszélyektől? Szerencsénkre a sorsunk még nem dől el a túlélésért vívott harcban. Az emberi tudomány megjelenése hadat üzent ezeknek az apró szörnyetegeknek. Mondhatjuk, hogy éppen a túlélésért folytatott harc utolsó fordulójában vagyunk - ez a döntő pillanat. A történelem során soha nem leselkedett ránk ennyi külső parazita és vektorok által közvetített kórokozó. Ugyanakkor a történelem során egyszer sem voltunk ennyire tájékozottak a saját és kedvenceink védelmét illetően. A történelem során soha nem állt rendelkezésünkre ennyi hatékony védelmi módszer.


A külső paraziták az éghajlatváltozás következtében virulnak, és a vektorok által közvetített betegségek most is terjednek, ebben a pillanatban. Ugyanakkor az éghajlatváltozás is jelen van. Figyelembe véve a paraziták és kísérő kórokozóik evolúciós képességeit, tudjuk, hogy több mint alkalmasak arra, hogy fennmaradjanak a jövőben is. Az igazi kérdés az, hogy tudjuk-e tartani velük a lépést? A válasz igen, amíg összefogunk, addig tartani tudjuk a lépést és túléljük.

 

 

1 - http://www.emro.who.int/about-who/rc61/zoonotic-diseases.html

 

 

Megosztás Tetszik