Az éghajlatváltozás hatásai kedvenceink viselkedésére

Amikor valaki azt mondja, éghajlatváltozás, az első dolog, ami eszembe jut, az emelkedő hőmérséklet. Gyakran kapunk képeket kis jégdarabokon sodródó jegesmedvékről, hogy ezzel hívják fel figyelmünket az éghajlatváltozás következményeire. Talán könnyebb átadni az üzenetet egy ilyen élethű ábrázolás segítségével. Az éghajlatváltozás következményei azonban nem mindig mutathatók be ilyen egyértelműen. Az éghajlatváltozás kedvenceink viselkedésére gyakorolt hatását például nem olyan könnyű észrevenni, ezért gyakran alábecsülik azt. Attól, hogy valami nem böki ki a szemünket, még nem jelenti azt, hogy nincs is ott.

A dolgok egyszerűbb megértése érdekében gondolj csak arra, hogy az időjárás milyen hatással van az energiaszintedre és a hangulatodra. A napsütéses tavaszi napokon boldognak és vidámnak, míg az esős napokon mélabúsnak és lustának érzed magad. Nos, ugyanez a koncepció vonatkozik a háziállatokra is. A hőmérséklet ingadozása, eső, hó, nap, sőt a légnyomás változása egyaránt befolyásolhatja kedvenceink kedvét és viselkedését.

MSD_AH_POFT_Az éghajlatváltozás hatásai kedvenceink viselkedésére


Milyen hatással van az éghajlatváltozás kedvenceinkre?
Az éghajlatváltozás új kihívás mind nekünk, mind kedvenceinknek. Mint minden új dolog esetében, idő és alkalmazkodó készség kell ahhoz, hogy kezelni tudjuk a változásokat.
Normális, ha az alkalmazkodás elsajátítása során kedvenceink viselkedésbeli változásokat mutatnak. Ennek az az oka, hogy a kihíváshoz fizikai és mentális alkalmazkodás is szükséges. És amikor a testet és az elmét egyaránt megterheljük, a viselkedés megváltozása elkerülhetetlen.


Éghajlatváltozás és zajfóbia
Az éghajlatváltozás miatt a viharok és a mennydörgések olyan helyeken is gyakorivá válnak, ahol addig még egy egyszerű esőt is alig láttak. Azokon a területeken pedig, ahol a viharok és a mennydörgés eddig is gyakoribb volt, megnőtt az intenzitásuk és az időtartamuk.
A legtöbb háziállat alapvetően érzékenyen reagál a zajokra, és félőssé válik olyan zajos események során, mint a viharok és a mennydörgés. A problémát az is súlyosbítja, hogy a legtöbb kisállat-tulajdonos a zajtól való félelmet nem alapvető stressztényezőként érzékeli. Ez okozza a szélsőséges időjárási eseményeknek például a viharoknak és a mennydörgésnek az úgynevezett dominóhatását. A dominóhatás azt jelenti, hogy a zajtól való félelmet elhanyagolják, hagyják fejlődni, míg végül kialakul az általános zajfóbia. Az általános zajfóbiában szenvedő állat félelmet és szorongást mutat az enyhébb zajjal járó tényezőkre is, mint például a szél, távoli beszéd az utcán, a szomszéd rádiója vagy akár a hajszárító hangja.
Minél komolyabban reagál az állat a fóbiát kiváltó hangra, annál hosszabb ideig tart a gyógyulás, ami hátrányosan befolyásolja az általános egészségi állapotot, jólétet és viselkedést.
A múltban a viharral kapcsolatos fóbiákat csak felnőtt kutyáknál tapasztalták. Manapság egyre gyakrabban figyelik meg fiatal kutyáknál, és ami még furcsább, mindenféle korú macskáknál.

Éghajlatváltozás és hőstressz
A megnövekedett környezeti hőmérséklet talán a leggyakoribb probléma, ami az éghajlatváltozással társul.
A kutyák természetesen lihegéssel szabályozzák testhőmérsékletüket - leadják a test hőjét, és hűvösebb levegőre cserélik. Ez az egyszerű, mégis hatékony hűtési mechanizmus 32 °C alatti környezeti hőmérsékleten hatékony. Melegebb körülmények között ez a mechanizmus nem működik, és a kutyák fogékonnyá válnak a meleg okozta kimerültségére és a hőgutára. A probléma még súlyosabb a brachycephal kutyák és macskák esetében, akik számára normális körülmények között is elég nehéz a légzést. A meleg okozta kimerültség és a hőguta életveszélyes állapotok, amelyek azonnali állatorvosi ellátást igényelnek.
A hőmérséklet globális emelkedésével nő annak az esélye, hogy a kutyák elérjék azt a pontot, mikor jelentkezik a hő okozta kimerültség. Ráadásul a kutatások azt mutatják, hogy a hővel összefüggő halálesetek leggyakoribb oka valójában a túlzott terhelés. Mit jelent ez? Nos, ez azt jelenti, hogy kutyádnak nem kell 10 perc séta a rekkenő hőségben ahhoz, hogy kimerüljön a melegtől. Ehhez már egy 20 perces séta is elég csupán csak meleg időben. Ez főleg azért van, mert a kutyáknak vastag bundája van, aminek hatására a valóságosnál melegebbnek érzi az időt. Ráadásul izzadási mechanizmusuk sem annyira hatékony, mint a miénk. Az elmúlt években az állatorvosok a hőguta drámai növekedéséről számoltak be a háziállatok körében.
Végezetül, ha a betonjárdák közvetlen napfénynek vannak kitéve, elnyelik a hőt, és lassan adják le. Ha kedvencünk ilyen hőkibocsájtó felületen jár, akkor mancsai valószínűleg megégnek. Az égési sérülések gyógyulása hosszadalmas és fájdalmas.
Mindent egybevetve a háziállatok imádnak a szabadban lenni, de ha a szabadban olyan veszélyek leselkednek rájuk, mint a hőguta és az égési sérülések, a háziállatok kevesebbet lesznek kiengedve és kevésbé éreznek késztetést, hogy idejüket a szabadban töltsék. Ez elég ahhoz, hogy viselkedésbeli változásokat váltson ki. Ezért célszerű olyan lehetséges új tevékenységekről konzultálni állatorvosoddal, amelyek felválthatják a korábbi rutint. Arról nem is beszélve, hogy az olyan traumatikus eseményekből való felépülés, mint a hőguta és az égési sérülések, önmagában is viselkedésmódosító hatású.

MSD_AH_POFT_Az éghajlatváltozás hatásai kedvenceink viselkedésére


Az éghajlatváltozás befolyásolja kedvenceink szaporodási viselkedését
A macska reproduktív ciklusa közvetlenül összefügg az évszakok változásával. Ugyanis míg a kandúrok egész évben párosodhatnak, a nőstényeknél a párzási időszak kezdete összefügg a tavaszi hosszabb és melegebb napokkal. A magasabb környezeti hőmérséklet több szaporodási ciklust eredményez évente és a macskapopulációk robbanásszerű növekedését okozza.
Azon túl, hogy a kóbor macskáknak több ideje van a szaporodásra, mivel a tél enyhébb, több újszülött cica éli túl a telet, és felnőtt macskává fejlődik, melyek újabb utódokat nemzenek. Alapvetően a környezeti hőmérséklet egyszerű emelkedése felelős a kóbor macskák túlnépesedésének ördögi köréért.
A kóbor macskák populációjának ellenőrizetlen növekedése komoly veszélyt jelent a kedvtelésből tartott macskákra. Például, ha a kedvtelésből tartott macskák szabadon barangolhatnak és kapcsolatba kerülhetnek kóbor macskákkal, fennáll annak a veszélye, hogy potenciálisan fertőző életveszélyes betegségeket kapjanak el tőlük.
Az éghajlatváltozás hatására a háziállatok több időt töltenek bent
A szélsőséges időjárási körülmények és a szélsőséges hőmérséklet miatt a háziállatok több időt töltenek bent. A séta és a szabadban töltött idő hasznos mind kedvenceink, mind a saját testi-lelki egészségünk szempontjából.
Akár csak egy egyszerű sétára megyünk, a szabadban tartózkodás elegendő fizikai aktivitást biztosít a háziállatok számára. A testmozgás elengedhetetlen az egészséges testsúly fenntartásához. A nagyobb arányú bent töltött idő és kevesebb testmozgás növeli az elhízás kockázatát. Az elhízás önmagában nem betegség, de számos életveszélyes állapot kockázati tényezője. Sőt, az elhízott háziállatoknak gyakran vannak hormonális problémáik. Ezek a problémák meglehetősen gyakran a stressz hormon - kortizol - emelkedett szintjével járnak. A magas kortizolszint szorongással és viselkedési problémákkal jár.

A zárt térbe való kényszerülés a legtöbb háziállat számára önmagában megterhelő. Az állatok természetüknél fogva szeretik felfedezni környezetüket. A kint tartózkodás több lehetőséget kínál erre, ami leköti a figyelmüket és mentálisan stimulálja őket. A mentális stimuláció hiánya gyakran olyan viselkedési problémákat vált ki, mint az unalomból fakadó rágás és a szeparációs szorongás.
Az éghajlatváltozás befolyásolja a neurotranszmissziót
Az évszakok változása miatt az időjárás minden szempontból rosszabb lesz - a hideg telek enyhébbek, a forró nyarak pedig egyre melegebbé válnak. Ráadásul a szélsőséges időjárási események gyakorisága, intenzitása és időtartama megnő.
Egy 2015-ös tanulmány kimutatta, hogy az időjárási események, például a hőmérséklet-ingadozások befolyásolják az idegrendszer működését és a neurotranszmissziós folyamatokat.
Mi az a neurotranszmisszió? A neurotranszmisszió az a folyamat, melynek során az idegsejtek kommunikálnak egymással. Ezt a neurotranszmitterként ismert apró molekulák segítik. Amikor az egyik idegsejt átadja ezeket az apró molekulákat egy másik idegsejtnek, valójában információt továbbít. A megfelelő neurotranszmisszió az összes testi folyamat alapja.
A neurotranszmisszió változásai viselkedésbeli változásokhoz, valamint sokféle minta és szokás megváltozásához vezetnek, mint például az alvás, étkezés, sőt még a motiváció is.


Az éghajlatváltozás befolyásolja az emberi viselkedést
Minden, ami befolyásolja a viselkedésünket, közvetve hatással van a kedvenceinkre is. Képzeld csak el, hogy nyár van, és a hőmérséklet meredeken emelkedik. Logikus, hogy vonakodunk kimenni. Ha mi nem megyünk ki, akkor kedvenceink sem fognak kimenni. A kint töltött idő egyszerre biztosít testmozgást és mentális stimulációt. Zárt térben kedvenceink unatkozhatnak a nem megfelelő mentális stimulációs szint miatt. További viselkedési problémákhoz, például szeparációs szorongáshoz vezethet, ha kevesebb minőségi időt töltünk kedvenceinkkel.


Éghajlatváltozás, természeti katasztrófák és emberi migráció
Az éghajlatváltozás következményei az árvizek, hurrikánok, tűzvészek és más természeti katasztrófák. Amikor egy természeti katasztrófa lecsap, az embereket evakuálják, és sok háziállat marad hátra. Ez főleg azért van, mert a kiürítési tervek ritkán foglalkoznak a háziállatokkal, a menedékek pedig általában nem fogadják őket. Ha sikerül túlélniük, az elhagyott kedvencek általában állatmenhelyekre kerülnek. Az állatmenhelyekre kerülő állatok gyakran szenvednek viselkedési problémáktól. Ezek többnyire az elhagyásukhoz társulnak, és hacsak nem foglalkoznak velük megfelelően, hosszú ideig fennállnak.
Még akkor is, ha a kiürítési terv a háziállatokról is rendelkezett, és ember-családjukkal együtt ideiglenes menhelyre vitték őket, az új környezetnek való kitettség stresszes és elég ahhoz, hogy viselkedési problémákat és változásokat váltson ki.

 

MSD_AH_POFT_Az éghajlatváltozás hatásai kedvenceink viselkedésére

Miért nem tudnak kedvenceink könnyen alkalmazkodni?
Általánosságban elmondható, hogy az állatok háromféleképpen tudnak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz:
·        Időben történő alkalmazkodás
·         Térben történő alkalmazkodás
·         Önmagukhoz történő alkalmazkodás.


Az időben történő alkalmazkodáshoz az állatoknak meg kell változtatniuk a fenológiájukat, valamint bizonyos kritikus életesemények, például a szaporodás időzítését. A térben való alkalmazkodáshoz az kellemesebb időjárási viszonyokkal rendelkező területekre kell költözniük. Az önmagukhoz való alkalmazkodás során a változó környezeti tényezőknek megfelelően meg kell változtatniuk viselkedésüket.

Most, hogy elmagyaráztuk az állatok alkalmazkodásának különböző módjait, logikus elgondolkodni azon, hogy miért nem képesek kedvenceink egyszerűen csak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz. Nos, a válasz bonyolult és számos oka van:
Kedvenceink tőlünk függenek. A vadállatok könnyebben alkalmazkodhatnak, mert függetlenek és maguk felelősek a cselekedeteikért és szokásaikért. Kedvenceink és életük alapvetően minden aspektusa rajtunk múlik - az etetéstől a lakhatáson át az életmódig. Ezért nem várhatjuk el kedvenceinktől, hogy a segítségünk nélkül alkalmazkodjanak.
Az éghajlatváltozás most zajlik. Ha fellapozod bármelyik biológiai tankönyvet, azt látod, hogy az állatok nagyon alkalmazkodók. Ez azt jelenti, hogy kedvenceink is nagyon alkalmazkodók. Az alkalmazkodás azonban hosszú ideig tart. Akárcsak az evolúció. Irracionális azt várni, hogy egyik napról a másikra alkalmazkodjanak. Az éghajlatváltozás új kihívást jelent kedvenceink számára, és túl gyorsan megy végbe ahhoz, hogy a természetes alkalmazkodási mechanizmusok beindulhassanak.


Az idősebb háziállatok alkalmazkodóképessége gyengébb. Csakúgy, mint az idősebb emberek, az idősebb háziállatok is nehezebben alkalmazkodnak az új körülményekhez. Ráadásul az idősebb állatok gyakran demenciában és kognitív diszfunkcióban szenvednek. Ezek az életkorral összefüggő problémák csökkentik az alkalmazkodóképességet.

MSD_AH_POFT_Az éghajlatváltozás hatásai kedvenceink viselkedésére

Hogyan védhetjük meg kedvenceinket az éghajlatváltozástól
A hatékony védelmi terv elkészítése megfelelő oktatással kezdődik. Ez magában foglalja azt, hogy pontos és értékes információhoz férj hozzá ingyen. Jobban meg kell ismerned az éghajlatváltozással járó fenyegetéseket. Ez olyasvalami, amin az állatorvosoknak és más, háziállatokkal foglalkozó szakembereknek (állatorvosi asszisztenseknek, viselkedésterapeutáknak, táplálkozási szakembereknek, kisállat-kozmetikusoknak és kiképzőknek) aktívan kell dolgozniuk. Oktatniuk kell téged - az állat tulajdonosát, és hasznos tanácsokkal kell ellátniuk.


Amennyiben az tulajdonosok jól informáltak, a rutin egyszerű módosítása révén megvédhetik kedvenceiket. Mivel a háziállatok a szokások rabjai, ezeket a változtatások lassan és fokozatosan kell bevezetni. Íme néhány hasznos tipp a rutinváltáshoz:
Melegben korán reggel és késő este sétáltasd kedvenceidet, vagy a nap közepén, amikor hideg van. Szerezz be néhány beltéri játékot, amelyek fizikailag és szellemileg is stimulálják kedvenceidet. Alternatív megoldásként kirakós játékokat is játszhatsz kedvenceddel. Ezzel nemcsak ösztönözni fogod, hanem minőségi időt tölthettek együtt, ami pozitívan befolyásolja a viselkedését.
Ne a nap legmelegebb időszakában etesd kedvencedet. A magas hőmérséklet csökkenti az étvágyat. Másrészről, ha kedvenced jelentős időt tölt kint, amikor hideg van, adj neki kalóriadús ételt, hogy ellensúlyozd a test melegen tartásával elvesztett energiát. Ha kétségeid vannak, mindig érdeklődj az állatorvosi rendelőben a legmegfelelőbb étrendről és az élelmiszer mennyiségéről.
Gyakori tévhit, hogy a szigorúan szabadban tartott háziállatoknak szélsőséges időjárási körülmények esetén menedéket kell biztosítani a házon belül. Azok az állatok, akik egész életüket a szabadban töltik, nem érzik magukat biztonságban az otthonodban. Éppen ellenkezőleg, az új környezet nagyobb stresszt okozhat, mint a szélsőséges időjárási körülmény. A szabadban élő állatok számára biztonságos menedéket kell biztosítani a nap 24 órájában, nem csak szélsőséges időjárási körülmények között.

MSD_AH_POFT_Az éghajlatváltozás hatásai kedvenceink viselkedésére


Összefoglaló
Az éghajlatváltozás valóságos, és most zajlik, miközben beszélünk. Ezen nem tudunk változtatni. Amit megváltoztathatunk, az az, hogy miként kezeljük. Egyesítenünk kell erőfeszítéseinket az éghajlatváltozás hatásainak leküzdése érdekében, és segítenünk kell kedvenceinket az új kihíváshoz való alkalmazkodásban.
Kedvenceink jóléte a globális hőmérséklet emelkedésével csökken. Háziállataink védelmének legjobb módja a megfelelő oktatás. A tulajdonosoknak tisztában kell lenniük az éghajlatváltozással járó kockázatokkal. Azt is tudniuk kell, hogyan lehet megakadályozni, vagy ha már kialakult, hogyan lehet minimalizálni negatív hatását.
Szerencsére azáltal, hogy egyszerű változtatásokat hajtunk végre kedvenceink rutinjában, jelentősen csökkenthetjük az éghajlatváltozás viselkedésükre gyakorolt hatását. Ha nem vagy biztos abban, hogyan védheted meg imádott kedvencedet az éghajlatváltozással kapcsolatos veszélyekkel szemben, ne habozz, kérd állategészségügyi szakember vagy viselkedésterapeuta tanácsát.

Megosztás Tetszik