A szúnyogok világnapja

A szúnyogok olyan rovarok, amelyek a világ minden táján megtalálhatók, és súlyos kellemetlenségeket okozhatnak a nyár folyamán. Furcsamód mégis ünnepeljük a szúnyogok világnapját, mely minden évben augusztus 20-ra esik. Ronald Ross felfedezésének emlékére alapították, aki 1897-ben bizonyította, hogy a nőstény szúnyogok a malária hordozói. 1902-ben dr. Ross orvosi Nobel-díjat kapott. A szúnyogok és más vérszívó rovarok veszélyt jelenthetnek háziállatainkra is? Sajnos igen. Az alábbiakban röviden jellemzünk két veszélyes betegséget, amelyeket a szúnyogok közvetítenek.

 

Dirofilariasis – egy parazitózis, melyet a Dirofilaria fonálférgek okoznak. Ezek a paraziták 5-15 cm hosszúak, és leginkább kutyákban, macskákban, rókákban és farkasokban találhatók meg. Emberek is fertőződhetnek velük. A dirofilariasis kialakulásáért gyakran a következő két faj egyike felel: Dirofilaria immitis, más néven szívféreg, és Dirofilaria repens, amely a bőrférgességet okozza.


Egészen a közelmúltig azt hitték, hogy a Dirofilaria immitis fonálféreg csak trópusi vagy melegebb éghajlaton, például Dél-Európában vagy Ázsiában található meg. A globális felmelegedés és ennek következtében a hőmérséklet-emelkedés hatására azonban a mi szélességi körünkön is megjelent (az elmúlt 10 évben Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában fordult elő). A Dirofilaria repens, amely a bőrdirofilariosist okozza, egész Európában jelen van. A Dirofilaria életciklusához két gazdaállat szükséges: egy közti, és egy végleges gazda. A köztigazda szerepét a nőstény szúnyog tölti be. Miközben vért szív egy fertőzött állatból, a nőstény rovar elfogyasztja a parazita lárváit, a mikrofiláriákat. A szúnyogban a mikrofiláriák fertőző lárvákká alakulnak át. Mikor a fertőzött rovar táplálkozni kezd, a D. repens lárvák a gazdaállat bőrébe jutnak. Ezek a lárvák a fertőzés után 2-3 hónapig a has vagy a mellkas bőr alatti szövetében vagy izomzatában maradhatnak. A fertőzött kutyák göbös bőrelváltozásoktól szenvednek, amelyek idővel tályogokká válhatnak. A viszketés és a másodlagos bőrfertőzések szintén gyakoriak. A szívféreg, a D. immitis viszont juvenilis alakká változik, és a tüdő- és szívartériákba vándorol (kb. 70 nappal a fertőzés után). Az ivarérett férgek a tüdőartériában telepszenek meg. A szúnyogok a fertőzött állatok vérének szívása során fertőződnek meg, és újra kezdődik a parazita életciklusa. A fonálférgek elzárják és irritálják a tüdőartériát és annak falát, ezek embólusokat és rögöket okozhatnak, ami viszont a kisebb erek elzáródásához vezet. A fertőzött kutyák légszomjtól, láztól, és hemoptoe-tól (vér felköhögése) szenvednek. A kutyák letargikussá válnak, és néha elájulnak. Egyes kutyáknál ascites alakul ki.


A dirofilariasis emberekre is veszélyes. A Dirofilaria immitis lárvák megtelepedhetnek a szívben vagy a vena cava inferior-ban, a bőr alatti szövetben és a szemekben. A betegség leginkább a 30 és 60 év közötti embereket sújtja. A Dirofilaria repens fertőzés a világon a leggyakoribb dirofilariasis. A tünetek többnyire szubkután vagy submucosalis csomók. A fonálféreg esetenként megfertőzi a szemet, és ezután láthatóvá válik a kötőhártya alatt. Néha a mellben is csomók jelennek meg, melyeket könnyű összetéveszteni a daganatos növedékekkel. A dirofilariasis kezelése nehéz, ezért olyan fontos a megelőzés. Szúnyogriasztó szerekkel védhetjük magunkat és az állatainkat.

 

Leishmaniasis – az emberek és az állatok parazitózisa. Leggyakrabban a Földközi-tenger térségében található, de szórványos eseteket jelentettek Észak-Nyugat-Németországban, Svájcban vagy Belgiumban is. A turizmus növekedésével a betegség egyre gyakoribb előfordulására számíthatunk Európa más területein is. A leishmaniasist a Leishmania típusú parazita egysejtűek okozzák. Európában a kórokozó köztigazdája a Phlebotomus nemzetségbe tartozó homoki vagy lepkeszárnyú szúnyog. Az élősködő a homoki szúnyog emlősökön való táplálkozása során terjed. Miután a parazita bejut a gazdaállatba (kutyába), a makrofágok bekebelezik őket, így eljutnak a testben mindenhová, beleértve a csontvelőt, a lépet és a májat is. Az inkubációs időszak hónapokig vagy évekig is eltarthat. A leishmaniasis okozhat bőrtüneteket, mely bőrelváltozások formájában jelentkezik, vagy zsigeri elváltozásokat, mely a betegségnek egy sokkal komolyabb és életveszélyesebb formája. Mivel a fiatalabb kutyák bőre finomabb és vékonyabb, ők sokkal sebezhetőbbek a leishmaniasis-sal szemben. Ugyanakkor bármilyen korú kutya megfertőződhet. A tünetek változatosak, ami megnehezítheti a pozitív diagnózist. A betegség nem gyógyítható, ezért a megelőzés kétszer olyan fontos. Figyelnünk kell azokra a kutyákra és macskákra, melyek Dél-Európában jártak, vagy olyan régiókból származnak, ahol a Leishmania endémiás, mivel ezek lehetséges forrásai lehetnek a parazita új területen való terjedésének.


Ez a két betegség az emberekre nézve is veszélyes. Fontos, hogy védje magát és háziállatait a szúnyogoktól, a homoki szúnyogoktól és a vérszívó rovaroktól általában, különösen a külföldi utazások során. Látogassa meg állatorvosát, hogy a legmegfelelőbb védelmet nyújthassa kutyájának ezekkel a parazitákkal szemben.